KATA-Kisadózó vállalkozások tételes adója
2013. januártól került bevezetésre a kisadózó vállalkozások tételes adója, röviden KATA. Bizonyos cégek, vállalkozások adózása egyszerűbbé és költséghatékonyabbá válhat ezen adózás választása esetén.
Kik választhatják a KATA adózást:
- egyéni vállalkozók
- egyéni cégek
- csak magányszemélyekből álló betéti társaságok és közkereseti társaságok
- 2018-tól ügyvédi irodák
Vannak bizonyos körülmények, amelyek gátolhatják a KATA választásában. Ha a vállalkozás adószáma az adóévet megelőző két évben fel volt függesztve, vagy törölve volt nem tartozhat a KATA alá. További kizáró körülmény, ha a vállalkozás saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett. A KATA választásához legalább 1 főt be kell jelenteni kisadózóként, akinek a társasági tevékenységben személyesen közreműködő személynek kell lennie. A vállalkozás egyszerre több kisadózót is bejelenthet.
Bizonyos feltételek betartására fontos odafigyelnünk, ha nem akarunk elesni a KATA-s adózás adta lehetőségektől. Ez azért is fontos, mert ha valakinek bármilyen okból megszűnik a kisadózói státusza, akkor 2 évig nem választhatja újra ezt az adózási formát. Érdemes fokozott figyelmet fordítani erre, mivel a KATA vállalkozásokra vonatkozó szabályok tovább szigorodtak 2021-től.
A 2012. évi CXLVII. törvény alapján a KATA adózó vállalkozások az ugyanazon partnernek egy év alatt kiállított, 1 millió forint értékhatárt átlépő számlákról adatszolgáltatásra kötelesek. De a számlaadat-szolgáltatás szabályai is módosultak az elmúlt években, ezért érdemes ezzel is tisztában lenni, ha el szeretnénk kerülni a büntetéseket. A cég adótartozása nem haladhatja meg a 100.000 Ft-ot az év utolsó napján. Figyelni kell, hogyha a társaság Kft-vé alakul, vagy a kisadózó kilép a cégből, akkor a KATA adómódozatra való jogosultság érvényét veszti.
A KATA egyik nagy előnye a többi adózással szemben, hogy naptári hónapra választható. A bejelentést követő hónap első napján létrejön a KATA adóalanyiság.
Adó mértéke:
- Főállású kisadózó: 50.000 Ft/hó (társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot szerez)
- Mellékállású kisadózó: 25.000 Ft/hó
- 12 millió Ft feletti éves bevétel 40 %-a
- Emelt összegű adó: 75.000 Ft/hó
Kiváltott közterhek:
- Vállalkozói személyi jövedelemadó
- Osztalékadó
- Társasági adó
- Személyi jövedelemadó, egészségügyi hozzájárulás, járulékok
- Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás
Mellékállású kisadózónak minősül az a személy, aki az alábbiak közül legalább az egyik feltételnek megfelel a teljes tárgyhóban:
- legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll
- 1997. évi LXXX. törvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül
- külföldön biztosított személy
- olyan magánszemély, aki rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásában részesül
- a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is
- nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll
- 2018-tól a nappali tagozatos hallgatók
Amely hónap egészére a kisadózóra fennáll az alábbiak egyike, a vállalkozás nem köteles a kisadózó utáni adó megfizetésére:
- Táppénzben, baleseti táppénzben, GYES-ben, GYED-ben, ápolási díjban, terhességi-gyerekágyi segélyben részesült.
- Katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona
- Fogvatartott
- Egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti
KATA könyvelés Budapesten a Kontír Professional Kft könyvelői irodánál.