A minimálbér összege az évek során az alábbiak szerint növekedett heti 40 órás munkaviszony esetén: 2020-ben bruttó 161.000 Ft/hónap (emelés mértéke +8%), 2021-ben bruttó 167.400 Ft/hónap (emelés mértéke +4%), az idei évtől pedig bruttó 200.000 Ft/hónap (emelés mértéke +19,5%). Ez nettó számításban személyenként eltérő lehet az adókedvezmények függvényében. A minimálbérrel együtt emelkedett a közmunkások bére is, ami a minimálbér 50%-a, tehát az idei évtől bruttó 100.000 Ft/hónap. A garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér is hasonlóan növekedett az elmúlt években: 2020-ban bruttó 211.000 Ft/hónap, 2021-ben bruttó 219.000 Ft/hó, 2022-ben bruttó 260.000 Ft/hónap.

A minimálbér összegéhez több juttatás, járadék van kötve, ezért annak emelkedésével az alábbiak is növekvő tendenciát mutatnak: A GYED összege maximálisan a minimálbér kétszeresének a 70%-a, azaz bruttó 280.000 Ft/hónap, ugyanez vonatkozik a nagyszülői GYED-re is. Abban az esetben, ha a GYED-re jogosult még hallgatói státuszban van, az alábbi összegekkel számolhat: alapképzés esetén a minimálbér 70%-ára jogosult, azaz bruttó 140.000 Ft/hónap, míg mesterképzés, osztatlan tanárképzés és doktori képzés esetén a garantált bérminimum 70%-a, azaz bruttó 182.000 Ft/hónap. A GYOD összege 2022-ben a minimálbérrel megegyező összeg, azaz bruttó 200.000 Ft/hónap. Az álláskeresési járulék is a minimálbér összegétől függ, 2022-ben ennek összege maximálisan bruttó 200.000 Ft/hónap. A táppénz összege is emelkedik, ez naponta maximum 13.333 Ft lehet.

A minimálbér összegének nagymértékű emelése kihatott a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék (TB) összegére, illetve a 13%-os szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) összegére is. Egyéni és társas vállalkozók esetében a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem után szükséges megfizetni, de minimum a minimálbér 100%-át köteles alapul venni, illetve, amennyiben a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel abban az esetben a garantált bérminimum 100%-át. Tehát 37.000 Ft vagy garantált bérminimum alapulvétele esetén 48.100 Ft lesz minimum a társadalombiztosítási járulék összege. A szociális hozzájárulási adóval is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy ott a minimálbér 112,5%-át szükséges alapul venni, ebből adódóan 29.250 Ft vagy középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén 38.025 Ft lesz az adó összege. Munkáltatói szempontból továbbá fontos, hogy mind a SZOCHO, mind pedig a TB esetén létezik egy járulékfizetési alsó határ, ami havonta a minimálbér 30%-a, 2022-ben ez 60.000 Ft. Mit is jelent ez? Példán levezetve ez a következő módon fog összeállni: amennyiben heti 10 órában dolgozik a munkavállaló, bruttó 50.000 Ft a havi keresete, amiből 18,5%-ot, azaz 9.250 Ft-ot köteles fizetni társadalombiztosítási járulékként. Mivel keresete nem éri el a 60.000 Ft-ot, aminek a 18,5%-a 11.100 Ft, így a munkáltatónak kell a 9.250 Ft-ot kipótolnia 1.850 Ft-tal, hogy elérjék a minimum fizetendő társadalombiztosítási járulékot. A SZOCHO esetében a munkáltatónak havonta minimum 7.800 Ft-ot szükséges kifizetnie alkalmazottja után.

A minimálbér emelése az egész magyar gazdaságra hatással van. A bevétel növekedése a családok szempontjából pozitívum, viszont figyelembe kell venni, hogy így a termékek előállítási költsége megnő, hiszen nő a munkaerőre fordított költség, ami hatással lehet a termékek árára. Pontos hatásai hosszútávon lesznek kimutathatóak.

Forrás: menedzserpraxis.hu, penzcentrum.hu