Először is, mi után kell megfizetni az építményadót? Minden olyan lakás és nem lakás céljáró szolgáló épület, épületrész után szükséges fizetni, ami a helyi önkormányzat illetékességi területén található. Tehát, cégek esetében ez érintheti az irodát, a telephelyen lévő épületet és egyéb más építményt. Kivételek természetesen vannak, nézzük a listát mi után nem szükséges építményadót fizetni. Nem kell fizetni a szükséglakás, a háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az ingatlannyilvántartási állapot és rendeltetésszerű használat szerinti állattartásra vagy növénytermesztésre használt építmény, illetve radioaktív hulladék elhelyezésére vagy kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt épület után. Kivételt képeznek még a műemlékké nyilvánított épületek vagy az önkormányzati védelem alatt álló épületek, abban az esetben, ha felújításra kiadott építési engedéllyel rendelkeznek vagy az örökségvédelmi engedélyük jogerőre lép. Ebben az esetben a rájuk vonatkozó kivétel a következő három adóévben érvényes.

Alapesetben kinek szükséges megfizetni az építményadót? A naptári év első napján a tulajdonosi szerepkörben lévő személyt terheli az adó. Több tulajdonos esetén az összeg tulajdonosi hányad alapján oszlik meg. Abban az esetben, ha az ingatlanon haszonélvezet van, a haszonélvezőnek szükséges fizetni, több haszonélvező esetén együttesen lesznek az adófizetők. Társasházak esetén a tulajdonosnak csak a saját tulajdona után szükséges az építményadót megfizetni, a közös részek utáni kiszabott adó a társasház közösségét terheli. Amennyiben a tulajdonos az ingatlant év közben eladja, az adott tárgyévben még neki kötelessége megfizetni az építményadót, majd a következő évtől az új tulajdonosnak. Ezt érdemes észben tartani az adótartozás elkerülése végett. Az új tulajdonosnak kötelessége bejelenteni az ingatlan megvételét az illetékes önkormányzatnak.

Az önkormányzatok saját hatáskörük alatt eldönthetik, hogy a kétféle számítási mód közül, amivel az építményadót számítani lehet, melyiket alkalmazzák. Az első számítási módnál az építmény hasznos alapterületének négyzetméterét veszik alapul, míg a másodiknál az építmény korrigált értékét. Akárcsak az iparűzési adónál, itt is létezik egy felső határ, amit az önkormányzat nem léphet át. A hasznos alapterületnek négyzetméterenkénti adóalapja nem haladhatja meg az 1100 Ft/m2-t, míg az építmény korrigált értékénél a 3,6% lesz a felső határ a számításnál. Az adót a tárgyévben két részletben kell megfizetni, az első határidő március 15, majd a második határidő szeptember 15. Itt válik fontossá az esetleges tulajdonváltás, hiszen mindkét részletet annak a személynek szükséges megfizetni, aki az adóév első napján tulajdonosi szerepkörben volt. Létezik az építményadó alól adófelfüggesztés, ezt a 65 év felettiek, illetve a megváltozott munkaképességű személyek vehetik igénybe, amennyiben egyedül élnek, vagy a velük egyháztartásban élő személy/személyekre is ugyanezek a feltételek igazak. Az adófelfüggesztés megszűnése után a jegybanki alapkamattal növelve számolják ki utólag a terhet.

Eljutottunk a legfontosabb kérdéshez, hogy hogyan is lehet a cégeknek az építményadót megspórolnia? Amennyiben székhelyszolgáltatást vesz igénybe, úgy a székhelyszolgáltatót terheli az adófizetés kötelezettsége, így a cégek jelentős összeget spórolhatnak meg. Amennyiben szeretné székhelyszolgáltatásunkat igénybe venni, vegye fel a kapcsolatot velünk elérhetőségeink egyikén!

Forrás: adozona.hu, piacesprofit.hu