Július 3-án fogadta el az Országgyűlés a 2021. évre vonatkozó központi költségvetés megalapozásáról szóló T/10856 számú törvényjavaslatot. A szabályozás a 2013-ban bevezetett KATA adózási forma választhatóságának körét mérsékli. Az adózási forma létrejöttének eredeti célja főként az volt, hogy segítsen azon mikrovállalkozásoknak, akik sajátos piaci helyzetben vannak, lakosság ellátását végzik. A KATA adózási módot választók kevesebb adminisztrációs terhet viselnek és kiszámíthatóbbak az adózási költségeik, hiszen főállásúként 50.000 Ft., nem főállásúként 25.000 Ft. az adóteher havonta. A kedvezmények miatt sokan visszaélnek a KATA nyújtotta lehetőségekkel, például rejtett munkaviszonyban foglalkoztatnak munkavállalókat nagymértékben csökkentve a munkavállalót alkalmazó cég költségeit. Az új szabályozás azért jött létre, hogy visszaszorítsa a bújtatott foglalkoztatást.

A 2021. január 1-ével életbe lépő szabályozás szerint csak egyetlen jogviszonnyal összefüggésben jelenthető be egy magánszemély kisadózóként. Ez azt jelenti, hogy január 1. után, ha egy magányszemély már szerepel kisadózóként a nyilvántartásban, akkor más vállalkozásban már nem jelenthető be kisadózóként. Ha valaki január 1-ig nem teljesíti ezt a feltételt, akkor az adóhatóság automatikusan törli a kisadózóként fennálló jogviszonyokat, kivéve az elsőként bejelentett kisadózói jogviszonyt.

Az új törvény szerint a KATA adózási formát választók több esetben kötelesek lesznek 40%-os adó megfizetésre. Ha valaki vele kapcsolt vállalkozástól tesz szert bevételre, akkor ezentúl a bevétel után 40%-os adó fogja terhelni. Ezen kívül 40%-os adófizetési kötelezettség keletkezik minden évi 3 millió forintot meghaladó bevétel után, ami ugyanattól a kifizetőtől származik. Felmerült az a lehetőség, hogy az egy üzleti kapcsolatból származó, 3 millió forintnál nagyobb értékű bevételre vonatkozó adó kiszámítása sávos rendszerben zajlik majd, például 6 millió forintig 50.000 Ft., ezen összeghatár felett pedig 65.000 Ft. Külföldi kifizetőtől származó bevétel után is mindig kötelező 40%-os adó befizetése.

Mindezek mellett megmarad az eddig használt 12 millió forintos tárgyévre vonatkozó értékhatár, tehát az ezen keretet meghaladó bevétel után továbbra is 40%-os adót kell fizetni. Fontos megemlíteni, hogy amikor megnézzük, hogy az összesített bevétel eléri-e a 12 millió forintos határt, nem szükséges beleszámolnunk azokat a bevételeket, melyek már eleve 40%-os adó mértéke alá tartoznak.

A Pénzügyminisztérium előzetes becslése szerint a 3 millió forintos értékhatárra vonatkozó szigorítás legfeljebb 10.000 vállalkozást fog érinteni. Habár a törvényjavaslatot elfogadták több szakmai szervezet túlzónak tartja a megszavazott korlátozásokat és a szabályzat felülvizsgálását kérték.

Forrás: hvg.hu, menedzserpraxis.hu, ado.hu