Munkaviszony elfedése érdekében létrejött megbízási szerződés vagy vállalkozási jogviszony rövidtávon, azért érheti meg a cégeknek, mert így elkerülhetőnek tűnik a munkaviszony általi minimálisan fizetendő járulékok és adók megfizetése. Ezen kívül a munkaviszonynál kötelező a minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása, míg a megbízási és vállalkozási jogviszonynál nincsenek ilyen kitételek.

Ha valamely utólagos, átfogó vizsgálat alatt kiderül, hogy a megállapodás igazából munkaviszonyt takart, abból az adott cégnek több kellemetlensége is származhat. Az adóhatóság kötelezheti a céget a fent említett közterhek megfizetésére, melyek adóhiánynak minősülnek. Ezen felül az adóhatóság akár 200%-os adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat. A munkaügyi hatóság pedig amellett, hogy átminősítheti a jogviszonyt, kötelezheti a foglalkoztatót, hogy adott határidőn belül szüntesse meg a szabálytalanságot, a további foglalkoztatást megtilthatja, kiszabhat munkaügyi bírságot és bizonyos esetekben a foglalkoztatót is eltilthatja a tevékenység további folytatásától.

A jogviszony átminősítésének lehetősége több törvényben meg van fogalmazva. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvényben foglaltak szerint a színlelt megállapodások semmisnek nyilváníthatók, és ha ezek egy másik megállapodás leplezésére szolgálnak, akkor ez utóbbi szerint kell megítélni a helyzetet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint semmisnek tekintendők azon megbízási és vállalkozási szerződések, megállapodások, melyek valóságos munkaviszony létrejöttét leplezik. A hatóságok nem az elnevezések, hanem a valódi tartalmuk, gazdasági eredményeik alapján vizsgálják, értékelik, és bizonyos helyzetekben minősítik át a gazdasági eseményeket, foglalkoztatási jogviszonyokat.

Az átminősítéshez segítséget nyújtanak bizonyos elsődleges és másodlagos minősítő jegyek. Ezek meghatározására iránymutatásként szolgál a 7001/2005. FMM-PM, mely a most hatályos Munka Törvénykönyv szerint már nem érvényes, de a gyakorlatban még mindig használatos. A minősítő jegyek segítségével lehet pontosan megítélni a fennálló jogviszony jellegét.

Elsődleges minősítő jegyek:

• alá-, fölérendeltségi viszony
• munkakörként való feladat meghatározás
• személyes munkavégzés kötelezettsége
• munkavállaló rendelkezésre állási és munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége
• munkabér rendszeres fizetése
• munkáltató széles körű irányítási, utasítási és ellenőrzési joga

Másodlagos minősítő jegyek:

• munkáltató által meghatározott munkaidő
• munkavégzés helyének meghatározása a munkáltató által
• egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása
• munkáltató munkaeszközeinek és nyersanyagainak felhasználása *(pl. egy irodában valaki megbízásos jogviszonyban látja el a feladatát, de közben a cég eszközeit használja – asztal, szék, számítógép, stb. – akkor a hatóság automatikusan munkaviszonynak minősíti vissza a jogviszonyt)

Forrás: Adózási Módszertani Szemle (2019 decemberi kiadás), nav.gov.hu, kamaraonline.hu, napi.hu