Munkaviszony vagy megbízási viszony?
Közzétéve: 2020.01.20.

A gazdálkodó szervezetek adó-optimalizálásra törekszenek, ezért is érdemes szakértő segítségét kérni, hogy a vállalkozásunk melyik adózási formát válassza. Bár az előbb említett technika teljesen szabályos, sokan megpróbálják az adóköltségeiket olyan illegális módszerekkel is csökkenti, melyek már költségvetési csalásnak minősülnek. Ezek közé tartozik például, ha a munkáltató megbízási szerződést köt, vagy vállalkozási jogviszonyt hoz létre valakivel azért, hogy a munkaviszonyt leplezze.
Munkaviszony elfedése érdekében létrejött megbízási szerződés vagy vállalkozási jogviszony rövidtávon, azért érheti meg a cégeknek, mert így elkerülhetőnek tűnik a munkaviszony általi minimálisan fizetendő járulékok és adók megfizetése. Ezen kívül a munkaviszonynál kötelező a minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása, míg a megbízási és vállalkozási jogviszonynál nincsenek ilyen kitételek.
Ha valamely utólagos, átfogó vizsgálat alatt kiderül, hogy a megállapodás igazából munkaviszonyt takart, abból az adott cégnek több kellemetlensége is származhat. Az adóhatóság kötelezheti a céget a fent említett közterhek megfizetésére, melyek adóhiánynak minősülnek. Ezen felül az adóhatóság akár 200%-os adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhat. A munkaügyi hatóság pedig amellett, hogy átminősítheti a jogviszonyt, kötelezheti a foglalkoztatót, hogy adott határidőn belül szüntesse meg a szabálytalanságot, a további foglalkoztatást megtilthatja, kiszabhat munkaügyi bírságot és bizonyos esetekben a foglalkoztatót is eltilthatja a tevékenység további folytatásától.
A jogviszony átminősítésének lehetősége több törvényben meg van fogalmazva. A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012.évi I. törvényben foglaltak szerint a színlelt megállapodások semmisnek nyilváníthatók, és ha ezek egy másik megállapodás leplezésére szolgálnak, akkor ez utóbbi szerint kell megítélni a helyzetet. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint semmisnek tekintendők azon megbízási és vállalkozási szerződések, megállapodások, melyek valóságos munkaviszony létrejöttét leplezik. A hatóságok nem az elnevezések, hanem a valódi tartalmuk, gazdasági eredményeik alapján vizsgálják, értékelik, és bizonyos helyzetekben minősítik át a gazdasági eseményeket, foglalkoztatási jogviszonyokat.
Az átminősítéshez segítséget nyújtanak bizonyos elsődleges és másodlagos minősítő jegyek. Ezek meghatározására iránymutatásként szolgál a 7001/2005. FMM-PM, mely a most hatályos Munka Törvénykönyv szerint már nem érvényes, de a gyakorlatban még mindig használatos. A minősítő jegyek segítségével lehet pontosan megítélni a fennálló jogviszony jellegét.
Elsődleges minősítő jegyek:
- alá-, fölérendeltségi viszony
- munkakörként való feladat meghatározás
- személyes munkavégzés kötelezettsége
- munkavállaló rendelkezésre állási és munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége
- munkabér rendszeres fizetése
- munkáltató széles körű irányítási, utasítási és ellenőrzési joga
Másodlagos minősítő jegyek:
- munkáltató által meghatározott munkaidő
- munkavégzés helyének meghatározása a munkáltató által
- egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása
- munkáltató munkaeszközeinek és nyersanyagainak felhasználása *(pl. egy irodában valaki megbízásos jogviszonyban látja el a feladatát, de közben a cég eszközeit használja – asztal, szék, számítógép, stb. – akkor a hatóság automatikusan munkaviszonynak minősíti vissza a jogviszonyt)
Forrás: Adózási Módszertani Szemle (2019 decemberi kiadás), nav.gov.hu, kamaraonline.hu, napi.hu