A minimum járulékalapot a munkaviszonyban foglalkoztatottakra kell alkalmazni, mely a minimálbér 30%-a, tehát havi 48.300 Ft. A járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb, ez az úgynevezett járulékfizetési alsó határ. A törvény nem tesz különbséget teljes-, vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatás közt. A részmunkaidőben foglalkoztatott személyek esetében az új rendelkezés eredményeképpen a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó (SZJA) alapjától.

Ha a munkavállaló havi jövedelme nem éri el a havi minimális járulékalapot, a munkáltatónak kell megfizetnie a minimum járulékalap és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem között fennálló járulék-különbözetet. A későbbiekben a munkáltató ezt a munkavállalótól nem követelheti vissza. A minimum járulékalap után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot.

A törvény nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban foglalkoztatottakra, akik:

  • gyermekgondozási díjban (GYED); gyermekek otthongondozási díjában (GYOD); örökbefogadói díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES); gyermeknevelési támogatásban (GYET); ápolási díjban részesülnek
  • (köznevelési;- szakképző;- felsőoktatási intézményben) nappali rendszerű oktatás keretében tanul

A járulékfizetési alsó határ meghatározásakor, ha a munkaviszonyban álló

  • munkaviszonya az adott hónap közben kezdődött vagy szűnt meg;
  • munkaviszonya a teljes hónapban nem áll fenn a biztosítás szüneteltetése miatt (Tbj. 16. § alapján)
  • az adott hónapban táppénzben illetve baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

ezen időszakok naptári napjait figyelmen kívül kell hagyni.

Azonban ha az előbbiekben felsorolt esetek nem a teljes naptári hónapban érvényesülnek, akkor a járulékbefizetési alsó határ kiszámításánál az egy-egy naptári napra eső járulékot, 1.610 forintot (ami a járulékalap harmincad része) kell alapul venni.

Fontos megjegyezni, hogy a minimum járulékalap és a tényleges járulékalapot képző jövedelem különbözete után a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

A társas és egyéni vállalkozók tekintetében az új Tbj a járulék korrekció megszüntetésével biztosítja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képző jövedelem, de legalább a garantált bérminimum, tehát a minimálbér után kell megfizetni. Korábban az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékalap szabálya szerint a járulékot a 150%-os minimálbér után kellett megfizetni.

A 2018. évi LII. törvény 1. § 10. pontja alapján az új Tbj 6. § 1. bekezdés a) pontjában meghatározott biztosítási jogviszonyok esetében a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulékalapjával. Következésképpen a munkáltató a szociális hozzájárulási adót a járulékfizetési alsó határ, tehát a minimum járulékalap után köteles meghatározni és megfizetni. Megjegyezendő, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó (az esetleges szocho-kedvezményekkel csökkentve), ennek értelmében a szocho és a TB járulék esetében érvényesül az új minimum járulékalap.