Az Uniós Vámkódex alapján a gazdálkodó szervezeteknek lehetősége van vámjogi képviselő igénybevételére. A vámjogi képviselő alkalmazása lehetővé teszi, hogy a vámügyek intézésében az arra alkalmas és megfelelő szakértelemmel rendelkező személy járhasson el.

A vámjogi képviseletnek két formája létezik: közvetett illetve közvetlen vámjogi képviselet. A közvetlen vámjogi képviselő a másik személy nevében és érdekében jár el. Ezzel szemben a közvetett vámjogi képviselő a saját nevében, de a másik személy érdekében jár el vámjogi ügyekben. A megbízónak és a vámjogi képviselőnek meg kell állapodniuk abban, hogy melyik képviseleti formát alkalmazzák, és a hatóság felé való bejelentési kötelezettségnek is eleget kell tenniük.

Az új vámtörvény szerint a közvetett vámjogi képviselő nemcsak a szakmai ismereteket igénylő feladatokat veszi át, hanem a kockázatvállalást is. A kötelezettségek is őt terhelik (pl. vámteher megfizetésével járó kockázat, importáfa és vám megfizetése). Az utóellenőrzést is a képviselőnél végzi a hatóság, így őt terheli a befizetési kötelezettség illetve a pótlólagos vámteher megfizetése. Ügyintézés folyamán a közvetett vámjogi képviselő minden olyan engedélyt és kedvezményt használhat, amelyre a hatóság feljogosította.

A Központi Statisztikai Hivatal nem tud adatokat begyűjteni a vámokmányokból mióta Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált a határok eltörlése miatt. Mivel az adatok begyűjtése továbbra is szükséges maradt, ezért bevezetésre került az INTRASTAT. Ez azt jelenti, hogy a forgalmazók adatszolgáltatásra vannak kötelezve.

Mikor szükséges az adatszolgáltatás?

• Ha a 12 havi beszállítás az Európai Unióba és a kiszállítás az Európai Unióból együttesen meghaladja a 100 millió forintot.
• Az adatszolgáltatás ezekben az esetekben minden hónap 15-éig kötelező, benne az adott hónapban végrehajtott összes ügyletnek szerepelnie kell.